Első nehézségek
Az első krízishelyzet a hordozásban 3,5-4 hónapos kor körül jött el, amikor elől már nehéz volt nekem vinni, de hátra tenni a kendőben videó alapján nem mertem. Vagyis megpróbáltam, majd ültem az ágy szélén hátamon a gyerekkel, hogy akkor most mit csináljak- befejezni nem tudtam a kötést, de levenni sem igazán tudtam, mertem. De jó is lett volna, ha akkor egy szakképzett tanácsadó segített volna!
Nem adtam fel!
A történet folytatása, hogy ezek után nem adtam fel a hordozást. Te se tedd, ha már nem bírod elől, hanem keress megoldást a háti vagy csípőn hordozásban, tanácsadói segítségben. Én is ezt tettem, próbáltam tanácsadó segítségét kérni, de Kecskeméten és a környéken nem találtam senkit. Budapesten találtam egy hordozási tanácsadót, aki időnként szokott lejönni vidékre is, a következő tervezett alkalma kb. 1,5 hónappal később lett volna.
Én meg ott álltam a 3,5 hónapos gyermekemmel, aki nem szerette a babakocsit, akit elől már nem tudtam vinni, mert fizikai fájdalmat jelentett fél óra hordozás. Nem tudtam mit tegyek, de végül az élet úgy hozta, hogy pár nap múlva hívott a tanácsadó, hogy jön a közeli faluba tanácsadást tartani. Örömmel csatlakoztam hozzá! Megtanította kendőben hátra tenni a fiamat. A továbbiakban már nem okozott problémát cipelni őt .